Jó hír a munkavállalóknak, hogy 2025-től lakhatási támogatást kaphatnak munkáltatójuktól, amit lakáscélú hitelük törlesztésére vagy albérleti díjuk kifizetésére használhatnak. A munkáltatók jelentős adókedvezmény mellett nyújthatják ezt dolgozóiknak, így bizonyára számos cég élni fog ezzel a juttatási formával. Kiknek szól, mekkora összeget jelent ez, és hogyan igényelheted? Összefogalónkból mindent megtudhatsz az új lakhatási támogatás részleteiről.
A lakhatási támogatás feltételei
A támogatás igénybevételéhez néhány fontos feltételt kell teljesíteni:
- Az első és legfontosabb feltétel, hogy a munkáltatód biztosítsa ezt a támogatást a dolgozók számára, mivel ez egy választható juttatási forma, és nem kötelező. Ha a munkáltatód nem kínálja ezt a támogatást, addig nem tudod igénybe venni, amíg ott dolgozol (hacsak időközben be nem vezetik).
- A másik fontos feltétel, hogy a jogszabály csak a 35 év alatti, fiatal munkavállalóknak biztosítja ezt a kedvezményes lehetőséget. Így a munkáltatók nem adhatják mindenkinek, csak annak, aki még nem töltötte be a 35. életévét.
- Ez a juttatás egy lakhatást segítő támogatás, mégpedig csak a tulajdonodban álló vagy tulajdonodba kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, valamint írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér megfizetéséhez (magyarországi lakóingatlanra vonatkozóan). Ha tehát nincs lakáscélú hiteled vagy bérelt lakásod, akkor nem veheted igénybe ezt a támogatást.
Ennyi támogatást kaphatsz, ha lakáshitelt törlesztesz vagy albérletet fizetsz
A lakhatási támogatás maximális keretösszege:
- ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll: évi 1 millió 800 ezer forint (azaza havonta maximum 150 ezer forint)
- ha a munkavállaló munkaviszonya nem egész évben áll fenn: az 1 millió 800 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben jogviszonyban töltött napokkal arányos összege;
- ha a munkavállaló az adott évben betölti a 35. életévét: az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van. Utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti.
- ha a munkaviszony a munkavállaló halála miatt szűnik meg: évi 1 millió 800 ezer forint.
A támogatás keretén belül nem kaphatsz több pénzt, mint amennyibe a hiteltörlesztésed vagy a bérleti díjad kerül. Ha a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát az adóévre vonatkozó adóbevallásodban különbözeti bírságként kell feltüntetni és személyi jövedelemadóként kell megfizetni.
Lakhatási támogatás igénylése
A lakhatási támogatást a munkáltatódnál tudod igényelni. Kisebb cégeknél a vezetőségtől, közepes és nagyobb vállalatoknál a személyügy, munkaügy vagy HR osztályon érdemes érdeklődni a lehetőségről. Előfordulhat, hogy a jogszabályi feltételeken túl a munkáltató még saját szabályokat is alkalmaz a támogatás odaítélésekor (például nem mindenki kaphatja meg egyszerre, vagy ösztönzőként csak egyes munkavállalók kaphatják stb.)
Ha a jogszabályi feltételeknek megfelelsz, és a munkáltató is igent mond neked a támogatásra, akkor ezt kell tenned:
- A lakhatási támogatás igénylésekor be kell mutatnod a munkáltatódnak a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti – vagy hitelszerződést.
- Meg kell jelölnöd, hogy melyik célra kéred a támogatást, mindkettőre nem lehet.
- Meg kell adnod a munkáltatónak azt a számlaszámot, amire a támogatást utaltatni szeretnéd. A munkáltató lakáshitel törlesztése esetén a szerződés alapján a juttatást közvetlenül a banknak utalhatja át. A lakbértámogatás a munkavállaló vagy az ingatlan bérbeadója felé egyaránt teljesíthető.
Honnan tudod, hogy lakáscélú a hiteled?
A hitelszerződésedben szerepelnie kell ennek az információnak. Fontos tudni, hogy nem minden hitel lakáscélú, amit lakásvásárlásra vagy lakásépítésére fordítottál. Nem számít lakáscélú hitelnek a Babaváró hitel, a munkáshitel, a diákhitel, a személyi kölcsön, de még a szabad felhasználású jelzáloghitel sem. Ugyanakkor a CSOK-hitel, illetve a CSOK Plusz hitel lakáscélú hitelek.
Albérletben élsz? Nem biztos, hogy jár a lakhatási támogatás!
Ha nem fizetsz lakbért, mert például egy rokonod vagy egy barátod ingatlanában laksz, akkor nem kaphatsz lakhatási támogatást. Sőt, természetesen akkor sem, ha úgy bérelsz lakást, hogy nem kötöttetek írásban szerződést a tulajdonossal a lakáskiadás szabályai szerint, és ezáltal “zsebbe” fizetsz neki.
Miért jó ez a munkáltatóknak?
Az új béren kívüli juttatás a SZÉP-kártyához hasonlóan rendkívül kedvező adózás mellett adható. Ennél a támogatásnál is csak a 15 százalékos SZJA-t és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie a munkáltatónak, azaz összesen 28 százaléknyi adó terheli. A kedvező adózás miatt kevesebbe kerül ez a juttatás, mintha ezt az összeget bérként adná a munkavállalónak.
A lakhatási támogatással bővíthetik a cégek a béren kívül adható keretüket. Ha a dolgozó könnyebben juthat lakáshoz a munkáltató segítségével, azzal adott esetben egy hosszabb távra tervező, elkötelezett munkatársat nyerhet a munkaadó. Emellett a cégek számára a munkaerőpiacon is előnyös lehet ez a juttatási forma, mivel kiemelheti őket a versenytársak közül és vonzóbbá teheti a munkahelyet a potenciális munkavállalók számára.
Cikk: Money.hu – Kárdási Adrienn – 2025.01.17.